Madarak a kertemből <-- more info
Madarak a következő címkével: pintyfélék
Coccothraustes coccothraustes (Meggyvágó)
Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 29–33 centiméter, testtömege pedig 46–80 gramm. Feje nagy, nyaka rövid, termete tömzsi. Kékesfekete szárnyain fehér keresztszalag található. Feje fahéjszínű, háta gesztenyebarna, testalja ibolyaszínű. Fekete torokfoltja van.
Magevő madár, elsősorban kemény magvak, vadcseresznye, galagonya, juhar, kökény és kőris terméseit és rügyeit fogyasztja, de megeszi a hernyókat is.
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Fringilla montifringilla (Fenyőpinty)
Európa és Ázsia északi részén Skandináviától, Kamcsatka-félszigeten keresztül Alaszkáig fészkel. Ősszel Észak-Afrikába, Pakisztánba, Kínába, Indiába és az Amerikai Egyesült Államokba vonul. A természetes élőhelye tűlevelű erdőkben, tajgai nyír ligeterdőkben és folyóparti füzesekben található. Magyarországon átvonuló, de rendszeres téli vendég is, szeptembertől áprilisig.
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Spinus spinus (Csíz)
Főként fenyvesekben, különösen lucfenyvesben költ. Költési időben főként ízeltlábúakkal táplálkozik, ősszel és télen magevő. Számos más növény mellett kedveli a vörösfenyő, az éger és a nyír magjait is, télen madáretetőkre is jár.
A költési időszakon kívül gyakran kisebb-nagyobb csapatokban mozog, a csapatokban gyakran más pintyfélékkel, például zsezsékkel is vegyül.
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Serinus serinus (Csicsörke)
Magyarországon, mint terjeszkedő faj, a 19. század elején jelent meg. Az első fészkelés pontos ideje nem ismert. A nagyobb terjeszkedés a Balkán-félsziget irányából történt. Eredeti areáját tekintve a csicsörke hazánk madárvilágában mediterrán elemnek számít. A szélesebb körű kárpát-medencei elterjedésének az ideje a 20. század első fele. Tipikus előfordulása a Balaton-felvidék mandulaligetei, levendulásai. Ligetes erdők szélein, facsoportokban, kertekben, városi parkokban, külvárosokban; olyan parkokban és kertekben költ ahol van bozótos, cserjés rész. Magyarországi legmagasabb fészkelése a Bükk-vidékről ismert (kb. 600 m).
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Linaria cannabina (Kenderike)
Mozgékony és aktív, gyakran rövid, szakaszos felrepülésekkel változtatja helyét. A párok egymás társaságában maradnak egész nyáron. Magevő madár, fiókáit is elsősorban apró gyommagvakkal táplálja. Különösen kedveli a félig érett magvakat, nyáron például a gyermekláncfű termését. Télen a kenderikék csapatokba verődve járják a határt és főként a gazos tarlókon, mezsgyék közelében táplálkoznak. Röptében száraz, de kissé orrhangú életerős „tigg-itt” vagy „tett-ett-ett” hangot ad, különösen intenzív, amikor szárnyra kap. Éneke rövid, kerepelő hangok egyvelege, dallamos füttyökkel ékesített hívóhangként jellemezhető. Néha elnyújtott, gyors tempójú strófákat ad elő, de többnyire „takarékon” énekel. Énekének gyakori elemei a hívóhangon kívül a „piú”, „trrrüh” és a „tu-ki-jű” motívumok.
Védett, eszmei értéke 25000 Ft.
Acanthis flammea (Zsezse)
Testhossza 11–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 20–25 centiméter, testtömege 9–16 gramm. Homlokán vörös folt van. Természetes élőhelyei az elegyes erdők, nyíresek, tundrák és cserjések, valamint ültetvények és vidéki kertek. Magyarországon rendszeres vendég, októbertől márciusig észlelhető.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Pyrrhula pyrrhula (Süvöltő)
Európában és Ázsiában, Írországtól Japánig általánosan elterjedt. Az északi populációk télen délre vonulnak. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, valamint legelők, vidéki kertek, városi parkok és temetők. Magyarországon rendszeres, de kis számú fészkelő, vonuló, de telelő egyedei is megfigyelhetők.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Coccothraustes coccothraustes (Meggyvágó)
Magevő madár, elsősorban kemény magvak, vadcseresznye, galagonya, juhar, kökény és kőris terméseit és rügyeit fogyasztja, de megeszi a hernyókat is.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Chloris chloris (Zöldike)
Állandó fajnak számít, bár telente alkalomadtán kóborol, amikor is gyakran megfigyelhető madáretetők közelében. Északabbi élőhelyeiről Magyarországra is vándorolnak egyedei a hidegebb időjárás elől. Táplálékát gyomok magvai, valamint olajos magvak alkotják. Fiókáit hernyókkal, ormányosbogarakkal eteti. Hangadása változatos, repülés közben pergő „tyü-tyü-tyü”, a költési időszakban pedig a madarászok által „zsírozás”-nak nevezett „dzöíí”. Kedveli a fenyveseket, de vegyes faállományú erdőkben is fészkel, illetve ligetekben, kertekben, parkokban is megtalálható.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
.jpg)
Fringilla coelebs (Erdei pinty)
Viszonylag könnyen tartható. A szakemberek a madarakat strófáik, a „verésük” szerint osztályozzák; minden jellegzetes strófának megvan a maga neve. Az erdei pinty verése februárban kezdődik és júliusig tart – ezt januárban a beszéd, a „dichtolás” előzi meg.
A 19–20. század fordulóján komoly hagyományai voltak a pintyek énekversenyeinek. A jó verésű hímeket felhasználták a – szomszédos kalitkában nevelt – fiatalok tanítására, és nagy értékként becsülték meg őket. Manapság ezzel a módszerrel próbálnak elterjeszteni néhány, háttérbe szorult dallamot (amit már csak nagyon kevés hím énekel), és próbálkoznak egyes, kihalt dallamok újratanításával is – az erdei pinty öröklött hangutánzó képessége ugyanis jelentős, de csak a sajátos faji énekéhez illeszkedő dallamokat tanulja el.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft
Carduelis carduelis (Tengelic)
Népi elnevezése: stiglic, ami a madár német nevéből ered (Stieglitz). Tápláléka félérett magvakból és bogyókból áll.
A faj jelenleg nem veszélyeztetett.
Korábban a tengelic a kitartás és a termékenység szimbóluma volt.
Védett, eszmei értéke: 25000 Ft